2021. MÁRCIUS 15.

Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és  kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.

„ A szakadó eső dacára olyan tízezer ember gyűlt a múzeum elé. A szabad téren, szabad ég alatt vész előtt zúgó tengernek látszik felülről a sokaság. ”

A forradalmi néptömeg délután 3 óra után elindult a pesti Városháza felé.

E nap jelentősége, hogy vér nélküli, békés forradalom volt.

Iskolánk névadója, KIRÁLYI PÁL (1818. aug. 10. Szepetnek – 1892. május 25. Budapest), az 1848/49-es forradalomban és szabadságharcban tollal és karddal is küzdött. 1848. szeptember 22-én Kossuth megbízólevelével indult a Zala és Somogy megyei népfölkelés megszervezésére.

A szervezés központja Szepetnek volt. 1848. október 2-án és 3-án már népfölkelőivel részt vett Nagykanizsa, majd október 17-én a Muraköz felszabadításában (Molnári, Kotori felé), s Perczel Mór csapataival együtt küzdött a további harcokban.

1849-ben részt vett a tavaszi hadjárat győzedelmes csatáiban, Buda felszabadításában, majd a HM katonai osztályának helyettes főnöke volt a világosi fegyverletételig.

A szabadságharc őrnagya ez után közel hét éven át töltötte büntetését a császári gyalogezredben.

A szabadságharcban résztvevők sorsát egész életében különös figyelemmel kísérte.

Kiemelkedő nagy tettet vitt végbe, amikor Batthyány Lajos mártír miniszterelnök méltó és ünnepélyes temetését kezdeményezte, szervezte és megvalósította 1870-ben.

(Forrás: Sóstainé Márfi Ibolya: Királyi Pál élete és munkássága - Pásztorfi a Parlamentben)

Királyi Pál munkásságára, életművére emlékezve koszorút helyezett el szobránál Kocsis Andrea intézményvezető, illetve Balázs Rebeka és Szilágyi Boglárka a diákönkormányzat képviseletében.